A vetítések során a képanyagot már nem hagyományos 35 mm-es filmről, hanem elektronikus úton (digitálisan) tárolt és továbbított, videó-jelekkel működő rendszerekkel vetítik. Ezen technológiát alapvetően a reklámfilmek vetítéséhez alkalmazzák. Rendkívül flexibilis, a nagyobb régiókban (országosan) terjesztett anyagokhoz a helyi hirdetések könnyen illeszthetők. A jelenleg általánosan elterjedt üzleti ADSL vagy BDSL rendszerű internet elérés segítségével (4-8 MBps) a tárolt anyag távoli eléréssel könnyen karbantartható és frissíthető. A lokálisan (termenként) telepített projektor és „média player” használatával csak a speciálisan erre a funkcióra szánt, szerzői jogi szempontból ilyen módon terjeszthető anyagokat lehet bemutatni.
műszaki-technikai paraméterek:
A reklámokat HD formátumban (1920 * 1080 felbontással) jeleníti meg a „média player”, ami egy erre a célra specifikált számítógép, nagyfelbontású és igen jó minőségű videó-kártyával. A kijátszáskor elérhető képminőség nem feltétlen egyezik meg a forrásanyagok minőségével, ami esetenként lehet ennél rosszabb is (pl. maga a hagyományos DVD, jóval kisebb felbontással kb 1024 * 570)
A vetítési rendszerben alkalmazott „média player” a BD-DVD (Blue-ray DVD) képminőségével azonos megjelenítésre alkalmas.
A BD rendszer a hagyományos CD/DVD lemezekkel azonos fizikai méret (átmérő, vastagság, stb) mellett alacsonyabb leolvasási hullámhosszal működik (650 nm helyett 405 nm), így az adattárolási képesség a hagyományos CD 700 Mbyte-ja, az egyrétegű DVD 4,8 Gbyte-ja helyett 25 Gbyte lehet. A BD lejátszó képes felismerni és lejátszani valamennyi korábbi CD és DVD formátumot, visszafelé ez nem igaz: BD-DVD lemezeket csak az erre alkalmas lejátszókkal lehet vetíteni.
A tárolási video tömörítési formátum MPEG-2 vagy MPEG-4 lehet, a felbontás (képméret) a korábban már említett FullHD rendszerű, maximálisan 1920 * 1080 pixel, rövidített elnevezéssel: 1080i vagy 1090p. A képarány 16:9 (1:1,77)
A projektor más eszközről is tud képet vetíteni, és a „média player” kimenő jelét (jelenleg RGBHV, mint egy nagy felbontású számítógép monitor) is meg tudja jeleníteni a használt típustól (Panasonic DLP) eltérő FullHD vagy HD-ready kompatibilis projektor is.
A FullHD felbontásban, 8-10 bites színmélységgel, 4000-6000 ANSI lm fényerővel tud forrásokat megjeleníteni. Ez a fényerő a hagyományos 35 mm-es technológiával a vetítőfelületen elérhető fényerő 50-60%-a.
A források alapvetően analóg vagy TTL szintű videojelek lehetnek: CV (kompozit video) vagy RGBHV (vörös-zöld-kék és szinkron jelek külön-külön) rendszerben. A projektor maga DVI (Digital Video Interface) bemenettel is rendelkezik.
A rendszer sima sztereo vagy analóg ProLogic kódolású hanganyagokat tud analóg módon lejátszani. A meglévő moziprocesszorhoz Dolby ProLogic kompatibilis, vonalszintű analóg sztereo bemeneten keresztül csatlakozik.
terjesztési rendszer, forgalmazás:
A reklámfilmek mellett a hazai alternatív és kisebb területi igényeket kiszolgáló mozgóképes terjesztésre, esetenként archív filmek vetítésére is alkalmas lehet. A kisközösségi és a földi digitális televíziózás fejlődésével talán lehetőség kínálkozik majd ezen képi terjesztési forma alkalmazására, de ennek feltételeit szerzői jogi szempontból még ki kell dolgozni (a már ismert EU direktívák a 2012-ig terjedő időszakban csak a földi TV adások terjesztését szabályozzák).
Jelenlegi ismereteink alapján elmondható: nem várható, hogy ezen rendszereken a hagyományos filmterjesztésben (az ismert hazai Filmforgalmazó Vállalatokon keresztül) megjelenő nemzetközi (európai és amerikai) alkotásokat be lehet majd mutatni.
(Egyedi megállapodásokra bizonyosan lesz majd lehetőség.)
Ennek egyik alapvető oka az, hogy a megismert rendszer technológiai értelemben nem zárt, nem tartalmaz nemzetközi szinten elismert és elfogadott titkosítási és watermarking (digitális vízjel) megoldásokat, ill. a jelenlegi filmforgalmazási gyakorlatban nincs olyan vetítési jog, amely erre a fajta filmterjesztésre általánosan alkalmazható lenne.
A kópia-logisztika során terjesztett file önmaga a hang-kép és felirat információkat tartalmazó, lejátszható változat, ahol a szerveren a különféle alkotók (képfile, hangfile, feliratok, egyéb vetítési paraméterek) csak a lejátszáskor „állnak össze” és a vetítéshez érvényes engedélyező kulcsra is szükség van.
Másrészről a vetítésre előállítandó „kópia” minősége meghaladná a kereskedelmi forgalomban megjelenő DVD képminőségét, miközben időben azt megelőzve kerülne bemutatásra.
Ebből következően széleskörű forgalmazáshoz kópiavédelem okán, a másolások megakadályozására nem csak jogi, hanem egy megfelelő garanciákkal bíró hardver-szoftver védelmet is el kell fogadtatni a bemutatásra szánt filmek jogtulajdonosaival.
Külön probléma lehet, hogy a hazai filmgyártási rendszerben vetíthető változat nem készül Full-HD minőségben. Az utómunka ugyan 2k-s vagy 4k-s rendszerben zajlik, a vetíthető változat null kópiája viszont a negatívról lézer scanner-rel visszaírt változatból közvetlen filmlaborálással készül. DVD megjelenéshez legfeljebb 576p-s video felbontást gyártanak.
Néhány hazai forgalmazó a 2008-as évben már próbálkozott E – Cinema megjelenéssel. Ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy inkább a kisebb filmforgalmazók fogják ezt a megjelenési formát használni. Főleg hazai, művész jellegű filmek forgalmazására. (Pl.: Good; Mázli)
