Veszel egy házimozit a Tescoban, hazaviszed, összedugod, és élvezed a hatást.

Miért nincs ez így a moziban?

Ráadásul nagyságrenddel drágábban jutsz hozzá a berendezéshez!

Nos, lássuk be, viszonylag kevesen vannak, akiknek a nappalija meghaladja az 5*5 m-t. Ehhez készül a házimozi rendszer, és ezen a szinten egész elfogadható hanghatást biztosít, viszont a mozitermek elég széles határok között változnak méretre, berendezésre, akusztikai adottságra.

Ideális esetben már az építés előtt, a tervezési fázisban fölkértek akusztikus szakembert is a tervezéshez, de sajnos ez se mindig van így. Ezért a mozi processzor feladata, hogy a lehető legjobbat hozza ki abból, amit készen kapott. Nem szeretnék kitérni az alapvető fizikai törvényekre, mint interferencia, visszaverődés, hullámterjedés, ezeket tessék megtanulni az iskolában! Ami egy teremnél katasztrőfális lehet, az pl. a visszhang, a „süket pontok”, ahol a találkozó hullámok kioltják, vagy éppen erősítik egymást. Belátható, hogy nincs két egyforma építésű terem. Ezen a szinten még az is számít, hogy a székeknek milyen huzatuk van, hiszen minden anyagnak más a hang elnyelő/visszaverő képessége, és mi, ugye, a tökéletes hangzásra törekszünk…

Van, ahol a magas-, máshol a mély hangok tűnnek el nyomtalanul a nézőtér akusztikai adottságai miatt. Ennek kiküszöbölésére találtak ki egy szabvány átviteli görbét, amit minden beállításnál a lehető legpontosabban igyekeznek megközelíteni. Már írtunk a moziterem beállításáról (hol ülnél a nézőtéren), most kicsit belemegyünk a technikai részletekbe is.

Minden berendezés egy gyári etalonhoz állítva kerül forgalomba, a „jobbak” pedig ettől eltérően is tudnak működni. A processzorok beállítására 100 kHz-es lépésekben van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a beállításnál egy u.n. fehérzaj kibocsátásával (olyan hang, ami tartalmazza a hallható összes hangot)  lépésenkét be lehet állítani a processzor erősítését. Tehát ha az adott terem előszeretettel „nyeli el”, csillapítja az 1 kHz-es tartományt, erre a tartományra külön tudunk erősítést adni. A cél a „standard” átviteli görbe elérése. Nem egyszerű feladat, különösen egy olyan teremnél, aminek a tervezését nem segítette akusztikai szakember. Maga a mérés sem egyszerű, a szükséges spektrum analizátor ára már tíz évvel ezelőtt is a milliós nagyságrendbe tartozott (Forintban). A végeredmény még így is megéri a fáradozást, hiszen a mozi-élmény mindig jobb, mint amit a gyárilag otthonra beállított szerkezet biztosítani tud.

                                                                                                       (by forgabi)